MENUHírek, információk
Ablakok követelményei
Az építési célú termékek forgalombahozatalának, megfelelőségigazolásának általános szabályait az Európai Unióban már régóta az Építési Termék Irányelv [1], Magyarországon az Építési Törvény [2] és végrehajtási rendelete [3] szabályozza. A termékkörre eddig a rendelet és az Európai Bizottság határozata [4] állapította meg a forgalombahozatalhoz szükséges szabályokat és adott iránymutatást konkrét eljárásokra. Alapelv azonban, hogy a termékek tulajdonságait vizsgálatokkal igazolni kell. A nyílászárókra vonatkozó előírásokat eddig magyar követelményszabványok [5] tartalmazták.
A külső homlokzati ablakok, erkélyajtók, tetőablakok és bejárati ajtók megfelelőségigazolásának alapja a jövőben egy 2006-ban megjelent európai termékszabvány lesz [6], mely - egy átmeneti időszak letelte után - 2010. január 31-ét követően a termékek CE-jelölésének a műszaki alapját képezi. A megfelelőség igazolását ekkor a szállító megfelelőségi nyilatkozata és a terméken elhelyezett CE-jelölés képezi.
A termékszabvány a homlokzati szerkezeteket érő hatások alapján 23 termékjellemzőt sorol fel. Ezek közül elsőként a zárás pontosságával, a szigetelőképességgel összefüggésben lévő, a levegő átjutásának mértékét jellemző értékek műszaki kategóriáját tesszük vizsgálat tárgyává.A légáteresztés fogalma a vizsgálati szabvány [7] szerint:
A vizsgálati nyomáskülönbség ál¬tal okozott, a zárt és rögzített vizsgálati próbatesten áthaladó levegőmennyiség. Mértékegysége: m3/h.A fogalom angol és német megfelelője az „Air Permeability" és a „Luftdurchlás-sigkeit".
A hétköznapi szóhasználat inkább a tömítettség jellemzésére alkalmasabb légzárás fogalmat használja. A levegő helyi mozgását a huzatos jelzővel illeti. A műszaki szóhasználat pedig az átmenő levegő mennyiségi jellemzésére a filtráció, filtrációs veszteség fogalmakat használja.
A légáteresztés mérése
A légáteresztés mérése vizsgálólaboratóriumban termékcsoportonként történik. Egy terméktípus adott nyitásmódú kialakításának megfelelő próbatestet kell egy mérőkamra elé felfogatni és a szabványos eljárásnak megfelelő pozitív és negatív nyomáskülönbségeken megmérni a szerkezeten átáramló levegő mennyiségét (lásd 1. kép). A nyomásfokozatok általában 600 Pa nyomáskülönbségig regisztráltak, amely körülbelül 80 km/órás szélsebességnek felel meg. A mért értékeket a légköri nyomás és a hőmérséklet is befolyásolja, ezért 1013 hPa és 20 °C normál értékre át kell számítani.
A légáteresztés értékelése
A légáteresztés értékelése a mért adatok egységnyi felületre és egységnyi réshosszra vonatkoztatott értéke alapján történik. Legegyszerűbben a levegő nyomásának függvényében logaritmikus skálájú grafikonon kerülnek kiértékelésre, a követelményt jelentő egyenesek alapján osztályba sorolásra. Ha az adatsor alapján kapott görbe a határvonal alá esik, az adott területre jellemző kategóriába sorolható a jellemző (lásd 2-3. kép).
A mért adattal a vizsgáltnál kisebb és maximum 50%-kal nagyobb felületű, azonos kialakítású szerkezet jellemezhető.
Összefüggésben van a légzárási jellemző az ablak vagy ajtó hőátbocsátási, léghanggátlási jellemzőjével. A mérési adatok jelleggörbéjéből következtetni lehet a szerkezet szélállóságára és vízzárási jellemzőjére, valamint a biztonsági eszközök teherbíró képességére is.
Gyakorlati jelentőség
A gyakorlati jelentőségét a légzárási értékeknek és fokozatoknak az adja, hogy egyes épülettípusok, beépítettség mértéke, szélnek való kitettség miatt eltérő elvárásokat támasztunk a nyílászárókkal szemben.
A helyiségek légcseréjének hagyományos módja a nyílászárókon keresztül történő szellőztetés. Egy ember tevékenysége során nyugalmi állapotban kb. 40 m3 levegőből használja el az oxigént. A főzéshez, melegvíz-előállításhoz a gázkészülékekhez további friss levegőre van szükség.
Az egészséges légállapot kialakulásához a helyiségek levegőjének fele ki kell cserélődjön óránként. A tömítés nélküli ablakokon az ezt meghaladó levegőcserével azonban a fűtési idényben felesleges hőenergia távozik az épületekből.
Elvárások
A jelenlegi elvárás a magyar szabvány szerint:
„Lakó- és közösségi épületek függőleges síkban beépített ablakai és erkélyajtói, illetve az állandó jellegű, egész télen át fűtött helyiségek ablakai - ha a belső hőmérséklet legalább 16 °C és a relatív légnedvesség
legfeljebb 65% - nagy légzárásúak (L2) legyenek. Időszakosan fűtött közösségi épületek, hétvégi házak ablakai és erkélyajtói közepes légzárásúak (L3) is lehetnek. Ipari, mezőgazdasági és egyéb épületek ablakainak légzárási fokozatát a használat igényeitől függően, esetenként kell meghatározni."
Érdekes megfigyelni, hogy a magyar és az európai osztályok fordított sorrendet követnek. A magyarországi szabály a legszigorúbb -L1- különlegesen légzáró fokozatból indul és halad az egyre enyhébb nagy, közepes és kis légzárású elvárás felé. Az európai szabvány a legenyhébb követelményt jelentő - 1. osztály - követelményszintből indul ki, és halad a legmagasabb 4. osztályú követelményszint felé.
Az új termékszabványra épülő kidolgozás alatt álló alkalmazási irányelv a szélnyomás terhelésének függvényében a település beépítettsége, az épület homlokzati magassága az épületen való elhelyezkedés (sarokhoz közel, falközépen) függvényében határoz meg javasolt teljesítményjellemző kategóriákat. Például utcasoros beépítésű családi házakra nagy légzárású L2/ 3. osztályú nyílászárók ajánlottak. Balaton parti többemeletes szálloda az épület sarkától 5 m-en belül és a harmadik emelet fölött különleges légzárású L1/ 4. osztály, míg az alatt elég nagy légzárású L2/ 3. osztályú nyílászárók beépítése.
tűzálló ajtók
Biztonsági ajtók
Hangszigetelő ajtók
Nyílászárót hitelre? Hamarosan...
Ajtó mögött