A borovi fenyőként emlegetett, ajtó és ablakgyártásban előszeretettel
használt erdei fenyő kedvező körülmények között 20-35 m magasra is
megnő. A hatalmas fát szívesen használják az asztalosok, hiszen
kiválóan megmunkálható, és magas gyantatartalma miatt igen tartós is.
Az egyenes törzsű fa ágai örvökben nőnek, a fiatal példányok életkora ezért az örvek számából könnyen megállapítható. Kérge a talajhoz közel vastag, mélyen barázdált, színe szürkésbarna, a fa magasabb részein vékonyabb, vöröses, esetenként narancsos. Az idős példányok kérge nagy lapos táblákra repedezik.
A fa egyenes törzse kiváló alapanyaga a bútoroknak, nyílászáróknak, mivel szinte teljesen csomómentes és remekül lehet vele dolgozni. Az asztalosok egyik kedvenc fája. A borovi fenyő koronája fiatalon kúpos, majd később ellaposodik, ernyőszerűvé válik, levelei kettesével nőnek a törpehajtásokon, tövüket közös hártya burkolja. Sűrű, kemény, 5-7 centiméteres
legtöbbször jól láthatóan csavarodott leveleinek keresztmetszete félhold alakú, kissé lapos. A kékeszöld levelek csúcsa hegyes, a szélük fűrészes. A fa virágzata a toboz.
Legszívesebben felújítaná az otthonát, de jelenleg nincs rá anyagi kerete? Már a nyílászárók cseréjével is jelentős esztétikai változást és költségmegtakarítást érhet el. Az új ajtók és ablakok ugyanis tökéletesen szigetelnek, így nyáron nem engedik be a meleget, télen pedig a hideget, a redőny pedig hatékonyan zárja ki a tűző napsugarakat.
Gyermekkoromban a szüleim mindig rám szóltak a lépcsőházban, hogy ne beszéljek, mert visszhangos és behallatszik a lakókhoz. Manapság erre már senki sem figyelt, traccsparti és randalírozás, mindenkinek mindent szabad, ugyanakkor mindenki szenved ettől a kivédhetetlennek tűnő zajforrástól.