Nem is sejtenénk, hány féle ablakkeret létezik a világon. Lehet sámbrános, állhat guaderozásból, és akkor még nem szóltunk a pilléres, oszlopos és párkányos változatokról.
Az építészek szabályai szerint egy épület homlokzatán az ablakok alkalmazhatók egyesével, néha párosával egymás mellett (kettős-iker vagy dupla ablakok) és még ritkábban hármasával. A csúcsíves emlékszerű építészet az ablakokat élesen tagozott keskeny szárakkal és ívszeletekből összetett geometriai alakzatokkal ékesíti. A román emlékszerű építészet egészen kerek ablakokat is alkalmaz különösen a templomok homlokzatán, melyeket ablakrózsának, vagy jobban: kerékablaknak hívnak.
A belső ajtók anyaga általában fa vagy valamilyen fa jellegű anyag. A hagyományos farostlemez ajtók, a legegyszerűbb és legolcsóbb típusok. Igazán egy fontos előnyüket érdemes kiemelni, az árukat. Utólag szerelhető tokkal nem készülnek.
Ha aktuálissá vált az ajtók és ablakok cseréje egy lakásfelújítás során, vagy egy ház építése közben jön el a nyílászárók megvásárlásának pillanata, bizony számolni kell azzal, hogy egy nagyobb összeget fogunk kiadni.
A nyílászárókon sok minden múlik, többek között az a nem elhanyagolható tényező is, hogy később mennyire lesz télen meleg a lakásban, nyáron pedig mennyire sikerül megtartani a hűvösebb levegőt. Ezek után természetes, hogy mindenki igyekszik a jobb minőségű nyílászárók közül választani, ezeket azonban meg is kell fizetni.