A borovi fenyőként emlegetett erdei fenyő kedvező körülmények között
20-35 m magasra is megnő. Fája nem csak az asztalosok körében
népszerű, de az ajtó és ablakgyártásban is előszeretettel használják.
A borovi fenyőnek szinte nincsen olyan része, amelyet nem tanult meg az ember hasznosítani. Szép, egyenletes, csomómentes fájából készülnek az ablakok, ajtók, a leveleiből kivont illóolaj antiszeptikus; különösen jó hatással van a légutakra. Emésztőszervi panaszokra is adják.
A borovi fenyő fája nagyon gyantás, tehát nagyon tartós is, ami értékes fenyő faanyaggá teszi. Alakját átnedvesedve és kiszáradva is jól tartja. Karácsonyfaként Magyarországon nem igazán terjedt el. Gyantája időnként csöpög, amit lecsapolnak és többféle célra is hasznosítják.
Egy lakásban az ajtóknak igen komoly szerepük van, hiszen ezek biztosítják a lakásban élő emberek számára a magánszférát azzal, hogy elzárják egymástól az egyes helyiségeket. Néha mindenki vágyik egy kis magányra, az ajtónak köszönhetően pedig ezt meg is kaphatjuk, még akkor is, ha lakásunkat több emberrel osztjuk meg.
Ahhoz azonban, hogy az egyedüllét, a magánszféra érzése tökéletes legyen, fontos lenne az is, hogy ne is halljuk az épületben tartózkodó többi embert. Szerencsére ma már erre is van egy remek megoldás, mégpedig a hangszigetelt ajtó.
A tavasz beköszöntével talán felmerül bennünk a kérdés, hogy saját megújulásunkon túl otthonunk komfortosabbá tételére, szépítésére melyik lehetőség a legkézenfekvőbb. Régi, elavult nyílászárók esetén elgondolkodtató, megérett-e az idő a cserére. A döntéshez és a választás megkönnyítéséhez néhány gondolat lehetőségeinkről.