A borovi fenyőként emlegetett erdei fenyő kedvező körülmények között
20-35 m magasra is megnő. Fája nem csak az asztalosok körében
népszerű, de az ajtó és ablakgyártásban is előszeretettel használják.
A borovi fenyőnek szinte nincsen olyan része, amelyet nem tanult meg az ember hasznosítani. Szép, egyenletes, csomómentes fájából készülnek az ablakok, ajtók, a leveleiből kivont illóolaj antiszeptikus; különösen jó hatással van a légutakra. Emésztőszervi panaszokra is adják.
A borovi fenyő fája nagyon gyantás, tehát nagyon tartós is, ami értékes fenyő faanyaggá teszi. Alakját átnedvesedve és kiszáradva is jól tartja. Karácsonyfaként Magyarországon nem igazán terjedt el. Gyantája időnként csöpög, amit lecsapolnak és többféle célra is hasznosítják.
Tetőtér vagy akár egyszintes lak esetén a nappali bevilágítására korszakalkotó megoldással álltak elő a fejlesztők néhány éve. A fény szerelmeseinek – és ugyan melyikünk nem az – a normál tetőtéri ablak helyett ma már a gyártók és forgalmazók felülvilágító kupola formájában is állnak rendelkezésére.
A kilincseknek nem szokás nagy jelentőséget tulajdonítani, azonban jelentős esztétikai értékkel bírnak. Funkciójuk aokán nagymértékben javíthatják, vagy ronthatják az ajtó, vagy az ablak megjelenését, használhatóságát.