Természetesen már volt ablaka az egyiptomi épületeknek is. Az ókori görögök pedig szintén híresek voltak az építészeti zsenialitásukról. Ők az ablakot az utca felé csak magánházaik felső emeletén alkalmaztak. A rómaiaknál az ablak már általánosabb volt.
Az ablakok lakatosmunkái, az ablakvasalásnak nevezett elemek háromféle célt szolgálnak. Összetartják az ablakot, vagyis a farészeket egymáshoz rögzítik, és az egészet a falhoz. Emellett természetesen ezek felelősek a zárásért és a nyitásért is.
Az ablak egy lyuk a falon, ez egyértelmű. Abba viszont már kevesebben szoktak belegondolni, hogy leginkább az ablakok formáján és elrendezésén múlik a ház külseje, szépsége. Nem véletlen tehát, hogy az ablakok igen beszédes nyilvánításai az egyes építészeti stílusoknak.
Napjainkban az ablak szó legalább annyira hétköznapi, mint a nyílászáró, amelyet így nevezünk. Azonban nem volt ez mindig így. Sokáig szláv jövevényszónak tartották a magyar ablak szót, az „oblok” (kerek) kifejezésből.
Nem mindegy, hogy milyen színeket, burkolóanyagokat választunk a garázskapunk beszerelése során. A kapuk a legnagyobb méretű nyílászárók a házban, ezért kitüntetett figyelmet érdemelnek.
Ki ne találkozna naponta legalább 2-3 műanyag nyílászárót kínáló cég hirdetésével postaládájában? Akciók, kedvezmények, légkamrák, „k” értékek tömkelege lep el bennünket nap mint nap.
Az alábbi leírásban az utólag beépíthető standard bejárati és beltéri ajtók beépítési módját mutatjuk be lépésenként. Bár a művelet házilag is kivitelezhető, mi mindenképpen javasoljuk, hogy a munkát szakemberrel végeztesse el.