Természetesen már volt ablaka az egyiptomi épületeknek is. Az ókori görögök pedig szintén híresek voltak az építészeti zsenialitásukról. Ők az ablakot az utca felé csak magánházaik felső emeletén alkalmaztak. A rómaiaknál az ablak már általánosabb volt.
Az ablakok lakatosmunkái, az ablakvasalásnak nevezett elemek háromféle célt szolgálnak. Összetartják az ablakot, vagyis a farészeket egymáshoz rögzítik, és az egészet a falhoz. Emellett természetesen ezek felelősek a zárásért és a nyitásért is.
Az ablak egy lyuk a falon, ez egyértelmű. Abba viszont már kevesebben szoktak belegondolni, hogy leginkább az ablakok formáján és elrendezésén múlik a ház külseje, szépsége. Nem véletlen tehát, hogy az ablakok igen beszédes nyilvánításai az egyes építészeti stílusoknak.
Napjainkban az ablak szó legalább annyira hétköznapi, mint a nyílászáró, amelyet így nevezünk. Azonban nem volt ez mindig így. Sokáig szláv jövevényszónak tartották a magyar ablak szót, az „oblok” (kerek) kifejezésből.
Nem mindegy, hogy milyen színeket, burkolóanyagokat választunk a garázskapunk beszerelése során. A kapuk a legnagyobb méretű nyílászárók a házban, ezért kitüntetett figyelmet érdemelnek.
Ma már nem ritka, hogy egy viszonylag kis alapterületű ház lakóterét úgy növeljük, hogy kihasználjuk a tetőteret, és azt építjük be. Ez a megoldás lehetővé teszi, hogy a házban igen praktikusan rendezzük el a helyiségeket.
Mivel azonban a tetőtér speciális tulajdonságokkal rendelkezik, nem tudjuk ugyanazzal a módszerrel beépíteni, mint ahogy egy földszintet. Egy bizonyos magasság után ugyanis dőlnek befelé a falak, emiatt külön erre a célra kifejlesztett, tetőablakokra lesz szükség.
Sok országban, környéken nem divat a függöny, és vannak olyan helyek, ahol magát az ablaküveget sem láthatjuk a zsaluktól. Nálunk azonban leginkább függönnyel védekeznek a túlzott napsütéstől. Ezen kelmék dekorációs szerepét kár lenne figyelmen kívül hagyni.
MENU
Természetesen már volt ablaka az egyiptomi épületeknek is. Az ókori görögök pedig szintén híresek voltak az építészeti zsenialitásukról. Ők az ablakot az utca felé csak magánházaik felső emeletén alkalmaztak. A rómaiaknál az ablak már általánosabb volt.
Az ablakok lakatosmunkái, az ablakvasalásnak nevezett elemek háromféle célt szolgálnak. Összetartják az ablakot, vagyis a farészeket egymáshoz rögzítik, és az egészet a falhoz. Emellett természetesen ezek felelősek a zárásért és a nyitásért is.
Magyarországon a legelterjedtebb a kétrétegű (dupla) befelé nyíló ablakszerkezet. Ennél a külső és belső ablaknak külön, de egybeépített tokja van.
Az ablak egy lyuk a falon, ez egyértelmű. Abba viszont már kevesebben szoktak belegondolni, hogy leginkább az ablakok formáján és elrendezésén múlik a ház külseje, szépsége. Nem véletlen tehát, hogy az ablakok igen beszédes nyilvánításai az egyes építészeti stílusoknak.
Napjainkban az ablak szó legalább annyira hétköznapi, mint a nyílászáró, amelyet így nevezünk. Azonban nem volt ez mindig így. Sokáig szláv jövevényszónak tartották a magyar ablak szót, az „oblok” (kerek) kifejezésből.
Nem mindegy, hogy milyen színeket, burkolóanyagokat választunk a garázskapunk beszerelése során. A kapuk a legnagyobb méretű nyílászárók a házban, ezért kitüntetett figyelmet érdemelnek.
