Természetesen már volt ablaka az egyiptomi épületeknek is. Az ókori görögök pedig szintén híresek voltak az építészeti zsenialitásukról. Ők az ablakot az utca felé csak magánházaik felső emeletén alkalmaztak. A rómaiaknál az ablak már általánosabb volt.
Az ablakok lakatosmunkái, az ablakvasalásnak nevezett elemek háromféle célt szolgálnak. Összetartják az ablakot, vagyis a farészeket egymáshoz rögzítik, és az egészet a falhoz. Emellett természetesen ezek felelősek a zárásért és a nyitásért is.
Az ablak egy lyuk a falon, ez egyértelmű. Abba viszont már kevesebben szoktak belegondolni, hogy leginkább az ablakok formáján és elrendezésén múlik a ház külseje, szépsége. Nem véletlen tehát, hogy az ablakok igen beszédes nyilvánításai az egyes építészeti stílusoknak.
Napjainkban az ablak szó legalább annyira hétköznapi, mint a nyílászáró, amelyet így nevezünk. Azonban nem volt ez mindig így. Sokáig szláv jövevényszónak tartották a magyar ablak szót, az „oblok” (kerek) kifejezésből.
Nem mindegy, hogy milyen színeket, burkolóanyagokat választunk a garázskapunk beszerelése során. A kapuk a legnagyobb méretű nyílászárók a házban, ezért kitüntetett figyelmet érdemelnek.
A hangszigetelő ajtó szerepe a mindennapokban igen nagy lehet – hiszen sok esetben jól jön, ha az egyik helyiségben vagy lakásban keletkező hangokat el tudjuk fojtani vagy éppen rejteni, hogy így másokat ne zavarjanak, vagy ne szerezzenek tudomást róluk. Bármilyen célból is van szükségünk a hangszigetelésre, az Áron Ház Kft.-nél megtaláljuk, amire szükségünk van.
Kiemelt helyet foglal el otthonunk összképének alakításában egy megfelelően megválasztott bejárati ajtó. Nyílászáróinknak ezen fajtájával szembesül először a lakásunk előtt türelmetlenül toporgó vendégsereg, míg az ajtóhoz sietünk, nem mindegy tehát, milyen látvánnyal kell beérniük.
MENU
Természetesen már volt ablaka az egyiptomi épületeknek is. Az ókori görögök pedig szintén híresek voltak az építészeti zsenialitásukról. Ők az ablakot az utca felé csak magánházaik felső emeletén alkalmaztak. A rómaiaknál az ablak már általánosabb volt.
Az ablakok lakatosmunkái, az ablakvasalásnak nevezett elemek háromféle célt szolgálnak. Összetartják az ablakot, vagyis a farészeket egymáshoz rögzítik, és az egészet a falhoz. Emellett természetesen ezek felelősek a zárásért és a nyitásért is.
Magyarországon a legelterjedtebb a kétrétegű (dupla) befelé nyíló ablakszerkezet. Ennél a külső és belső ablaknak külön, de egybeépített tokja van.
Az ablak egy lyuk a falon, ez egyértelmű. Abba viszont már kevesebben szoktak belegondolni, hogy leginkább az ablakok formáján és elrendezésén múlik a ház külseje, szépsége. Nem véletlen tehát, hogy az ablakok igen beszédes nyilvánításai az egyes építészeti stílusoknak.
Napjainkban az ablak szó legalább annyira hétköznapi, mint a nyílászáró, amelyet így nevezünk. Azonban nem volt ez mindig így. Sokáig szláv jövevényszónak tartották a magyar ablak szót, az „oblok” (kerek) kifejezésből.
Nem mindegy, hogy milyen színeket, burkolóanyagokat választunk a garázskapunk beszerelése során. A kapuk a legnagyobb méretű nyílászárók a házban, ezért kitüntetett figyelmet érdemelnek.
